Abu-Dzabi a Ferrari World nélkül olyan, mint Szingapúr a Marina Bay Sands nélkül

Egy barátom, Anti rokonai laknak Abu-Dzabiban. Antiék évek óta járkálnak ki hozzájuk a családdal. Anti mindig mesélte, hogy mennyire menő hely és hogy mennyivel olcsóbb, mint Dubaj. Ez persze önmagában még nem elég vonzerő, mert nekem Dubaj nem különösebben tetszett. Viszont amikor a sokadik Zájed sejk mecsetes képet láttam instagramon és facebookon; legutóbb pedig épp az egyik utazós kollégámtól, Kittitől; akkor már éreztem, hogy menni kell. A végső lökést az adta meg, amikor a hullámvasutak után kutatva kiderült, hogy a világ leggyorsabb hullámvasútja, a Formula Rossa is itt van.

A következő délutánom az utazásszervezéssel telt, ugyanis a Wizzair Budapest-Abu Dzabi retúrjegye nem jó időpontban és drágán, kb. 120 ezer forintért lett volna elérhető. Mivel a Wizzair nem csak Budapestről, hanem a környező országokból is repül Abu Dzabiba, így viszonylag hamar összeraktam a menetrendet:

Az utazás röviden:

• Budapest-Bécs repülőtér / Flixbus – 11,99 euró (amúgy érdemes euróban foglalni, nem forintban, olcsóbban jön ki)
• Bécs-Abu Dzabi / Wizzair – 49,99 euró
• Abu Dzabi-Belgrád / Wizzair – 159 dirham, azaz 39 euró
• Belgrád-Budapest / Air Serbia – 48,84 euró

Összesen 150 euróból, azaz akkori árfolyamon kevesebb, mint 60 ezer forintból ki tudtam hozni az oda- és visszautat egy kis ügyeskedéssel. Természetesen ez nem kockázatmentes, hiszen ha a Flixbus lerobban Bécs felé, akkor nem érem el a járatot Abu Dzabiba. Vagy ha a Wizzair késik Abu Dzabiból, akkor lekésem a Belgrád-Budapest járatot és jöhetek haza busszal vagy következő nap repülőgéppel. Mind-mind pluszköltség és bosszúság.

Még el sem indultam, máris újabb fordulatot vett a történet. A foglalás után egy hónappal, de még az utazás előtt másfél hónappal írt a Wizzair, hogy törlik az Abu Dzabi-Belgrád járatom: visszaadják a jegyárat vagy felhasználhatom Wizz egyenlegben és akkor 39 helyett 47 eurót kapok. Az nagyon gyorsan kiderült, hogy a Belgrád-Budapest járatot csak akkor érem el, ha egy nappal hamarabb eljövök Abu Dzabiból. Annak viszont nem láttam értelmét, mert így is csak 4 naposra terveztem az Abu Dzabi-túrát.

A skyscanner „Utazz bárhová” funkciója adott ihletet, ez ugyanis megmutatta, hogy Tel-Avivon, azaz Izraelen keresztül haza tudok jönni az eredetileg tervezett napon Budapestre. A skyscanner javaslata szerint egy kora reggeli járattal (6:30-9:10) érkeztem volna Tel-Avivba és onnan 10:30-kor szállt volna fel a gép Budapestre. A Wizzair oldalán kutatva azonban kiderült, hogy volt aznap egy késő esti járat is (21:40-23:55), amelynél nem kellett izgulnom a szűk átszállási időn, és egyben elintéztem magamnak egy nap grátisz városnézést Tel-Avivban .

A hab a tortán, hogy a túra végén ez a Tel Aviv-Budapest járat több, mint három órás késéssel érkezett Budapestre, a Wizzair pedig korrekt módon ki is utalta a 400 euró kártalanítást. Így ez a túra összességében pénzügyileg is pluszos lett. Visszatérve az Abu Dzabi-túrára, ezek voltak az alábbi sarokpontok:

• Tömegközlekedés

Május végén Abu Dhabiban már nagyon meleg, 35-40 fok van, ezért a gyaloglás a város mérete és a hőség miatt sem opció. A tömegközlekedés a turista számára remek, a buszok légkondisak. A járatokon maximum 20-30 perces követési idő van, azaz akkor sincs baj, ha egy buszt lekésem. A buszokra csak Hafilat kártyával lehet jegyet venni. A kártya ára 10 dirham (1000 Ft) és 5 évig érvényes. Minden utazónak külön kell vennie, nem lehet összevonni több személyt egy kártyán.

Egy buszút 2 dirhamba kerül és minden átszálláskor új jegyet kell venni, azaz érdemes a közvetlen járatokat preferálni. Van bérletopció, így 30 dirhamért (3000 Ft) egy héten keresztül korlátlanul lehet utazni a városhatáron belül. A Zájed sejk mecset azon belül van, de pl. a Ferrari World már nem, oda drágább a jegy (4 dirham) és nem is érvényes a 30 dirhamos bérlet.

Az Abu Dzabi reptéren van egy automata, amiből meg lehet venni a Hafilat kártyát és egyenleget is lehet rá tölteni, de „véletlenül” nem működik benne a kártyaleolvasó, így csak készpénzt fogad el. Az érkezési oldalon vannak pénzváltók, amelyek 5-10% jutalékkal váltanak dirhamot. Én azt a megoldást választottam, hogy Revolut kártyámon nyitottam egy dirham (AED) számlát, arra váltottam dirhamot és a reptéri ATM-ből vettem fel pénzt. Csomagtól függően a Revolut 75/150/300 ezer forintnak megfelelő készpénzfelvételt tesz lehetővé havonta ingyen. Szerintem még a legkisebb csomag is elegendő az utazáshoz, mert alig volt hely Abu Dzabiban, ahol ne lehetett volna kártyával fizetni.

A reptérről az A1 és A2 buszok visznek be a belvárosba, ezek kb. 4 dirhamot vonnak le az egyenlegből. Én a város nyugati részén, az Abu Dhabi Bus Stationnél szálltam meg. Előnye, hogy keresztben és hosszában nagyon sok járat megy át rajta, illetve, hogy mellette van az Al Wahda Mall, ahol szupermarket is van. Innen egy busszal elérhető az Emirates Palace, a Qasr AlWatan és a tengerpart; egy másik busszal a Louvre Abu Dhabi és a Zájed sejk mecset, egy harmadikkal pedig a Ferrari World. Hátránya, hogy a tengerpartra jutáshoz is legalább fél óra buszozás szükséges.

• Szállás

Mivel nem terveztem sokat a szálláson tartózkodni, ezért egy egyszerű hostelben szálltam meg az Abu Dhabi Bus Station mellett. Volt tiszta ágy és fürdőszoba, zárható szekrény, légkondi és kellően nagy szobánk volt (pakisztáni és indiai) társaimmal. Ők nem voltak beszédesek, cserébe nem horkoltak és nem is zajongtak éjszaka. Nekem pont ennyi kellett a pihenéshez. Éjszakánként kb. 60 dirhamért (6000 Ft), a négy éjszaka szállás összesen 24 ezer forintba került.

• Navigáció

Az EU-ban nagyon kényelmesen mozoghatunk a hazai mobilszolgáltatóknál meglévő adatcsomagokkal, hiszen azok részben külföldön is felhasználhatók. Abban a pillanatban viszont, hogy kilépünk az EU-ból, hirtelen a hazai tarifák többszörösére ugranak a díjak. Nekem például a google maps a legfontosabb egy külföldi utazás alkalmával. Egyrészt bárhol meg tudom nézni, merre járok, másrészt benne van az éttermek/büfék/bárok értékelése, így ha valamelyik hely nagyon problémás, akkor innen lehet infót szerezni. Harmadrészt számos országban integrálták a tömegközlekedési menetrendet a térképbe, így a járatok és a megállók helye is követhető, sőt menetközben is látszik, hogy hol kell leszállni.

Nekem a legkényelmesebb megoldás a telefonomban egy második SIM használata volt. Android és iPhone rendszerekben még egyszerűbb a történet, mert ott elegendő lehet egy eSIM megvásárlása is, azaz a második SIM digitálisan lesz benne a telefonban. Így megmarad a hazai számom, azon is elérnek, de nem a hazai mobilinternetet használom roamingban és Apple telefonon az iMessage is működőképes marad mobilneten, nem csak wifin. Én a Yesim alkalmazást használtam, így Abu Dhabiban 1GB internetem volt 3 euróért egy hétre (a summer23 kóddal 5 euró lejött belőle). Bőven elég volt mindenre.

• Étkezés

Napközben a jövés-menés híve vagyok az utazások alkalmával, így egy erősebb reggeli után inkább nassolok, kekszeket eszem, minthogy két-három óránként valami étterembe beüljek. Van, ahol ez időben belefér, általában azonban inkább a városnézést tartom fontosnak.

A jelenlegi hazai viszonyokhoz képest már Abu Dzabi is olcsó. Az utcán, büfékben lényegében 1500-2000 forintért lehet csirkemellet, saslikot, kebabot venni körettel. Az éttermekben kb. 3-4 ezer forintos áron lehet főételt és köretet kapni. Persze itt is el lehet mozdulni a prémium éttermek felé, ha valakinek erre van igénye. Én az egyik szupermarketes bevásárlásnál döbbentem rá arra, hogy a közel-keleten nagy divat a szupermarketben a konyha és a főzés. Ki is próbáltam, kb. 30 dkg tandoori csirkemell és rizsköret összesen 1200 forintba került. Ár/érték arányban verhetetlen.

• Programok

Május végén nagyon meleg volt Abu Dzabiban, a tenger is 30 fok feletti hőmérsékletű volt, inkább tűnt termálvíznek a történet. De legalább ezt is kipróbáltam. Számomra legizgalmasabb program a Ferrari World volt. Ide a napi belépő a helyszínen vásárolva 38 ezer forint, míg a saját weboldalukon 35 ezer forint. A google oldalán a Ferrari World belépő kifejezésre rákeresve találtam rá olyan szolgáltatókra, akik szintén árulnak jegyet.

Nem rizikó nélküli, de mivel a pelago volt a legolcsóbb és ez egyben a szingapúri légitársaság, a Singapore Airlines leányvállalata, úgy gondoltam, megéri. A saját welcome kuponkódjukat is használva 25 ezer forintra sikerült letornázni a jegyárat. Rendben volt, be is engedtek vele. A Ferrari Worldbe nem engednek amúgy ételt és italt bevinni. A helyiekkel konzultálva azt javasolták, hogy a táskában egy kabátot kell vinni, és annak a zsebébe érdemes tenni a csokikat, fehérjeszeleteket; mert azt nem kutatják át a beléptetéskor. Illetve be lehet vinni üresen palackot, amit az éttermeknél meg lehet tölteni vízzel. Mindkettőt kipróbáltam, működött. Bent az éttermek lényegesen drágábbak mint a városban, egy pizza 6-7 ezer forintra jön ki, egy fagyi, gofri is 2 ezer forint körül van.

Nekem a Formula Rossa nagyon bejött, összesen tízszer ültem fel rá, ebből négyszer az első sorban éltem át. Tényleg brutális a 0-240 km/h gyorsulás 4,9 másodperc alatt. Sajnos kamerát, GoProt már nem engednek fel, így marad az élmény és esetleg mások fotózása. Nicole-lal, egy új zélandi lánnyal négy kört is mentünk együtt, utána kidőlt. Mint hullámvasút, a szintén a parkban található Flying Aces tetszett még, ezt négyszer pipáltam. Negyedszerre az utolsó sorban ültem, itt általában hevesebb az élmény és nagyobbat is üt a hullámvasút. Annyira durva volt nekem, hogy nem is ültem fel rá többet.

A Zájed sejk mecset elvileg kötelező kör, ha Abu Dzabiban jár valaki. Ez amúgy ingyenes és csak regisztrálni kell a látogatáshoz, mert általában tele van és igazából nehéz élvezni a látványt. A helyiek azt javasolták, hogy késő délután menjek, amikor már nincs 40 fok és fogynak a szervezett programon érkező turisták. Szerintem grátiszként érdemes megvárni a naplementét, mert tényleg szép volt este is.

Nekem a legmegdöbbentőbb épület a Qasr AlWatan volt, ami egy jelenleg is működő elnöki palota. Elképesztő mennyiségű aranyat, díszítést, követ építettek be, az egésznek van egy kevert bazári és elegancia hangulata. A giccset nem szeretem, de ez még engem is meghatott.

Abu-Dzabit a legtöbb képén a Bab AlQasr Hotellel jelenítik meg, én ezt nem értem, mert sokkal szebb épületek is vannak a területen. Mindenesetre a legviccesebb szituáció ehhez a régióhoz kapcsolódik. Az Emirates Palace-ba akartam bemenni rövidnadrágban, ám a palota előtti biztonsági őrök jelezték, hogy ez nem fog menni. Azt javasolták, hogy az egyik hotel aljában lévő boltban vegyek egy sima hosszú nadrágot. Át is mentem az úton, a boltban már tudták, hogy mi a sztori. Egy ki alkuval végül elhoztam a 3 ezres nadrágot 1500 forintért. És szerintem még így is drágán vettem.

Ebből a szempontból a kulturális program volt a másik véglet. Idén már voltam Párizsban a Louvre-ban, így adta magát, hogy a Louvre Abu Dzabi múzeumot is megnézzem. Nem vagyok különösebben nagy művészeti rajongó, de valahogy mégis volt egy bája annak, hogy a sivatag közepén múzeumba megyek. Nagyjából két óra alatt abszolválható, itt is a pelago adta a legjobb ajánlatot árban.

Ennél az útnál is beigazolódott, hogy olyan sok látnivaló van a világon, hogy egy élet is kevés, hogy mindent megnézzek. A legizgalmasabb a hullámvasút volt nekem, a legmegdöbbentőbb pedig az elnöki palota. Ha Dubaj és Abu Dzabi között kell választani, akkor egyértelműen az utóbbit választom. Vissza nem kívánkozom, hacsak össze nem jön egy brigád, aki azt kéri, hogy fogjam a kezüket az út során. Az azonban egyértelmű, hogy a sivatag közepén máshogy néz ki egy város, más a lüktetése mint egy amerikai vagy európai városnak. Viszont a Ferrari World nélkül annyira pucér Adu Dzabi, mint Szingapúr a Marina Bay Sands hotel nélkül. Legalábbis szerintem.